Idézet

"Hiszem, hogy az embernek mindennap

lehetősége nyílik rá,

hogy az élet minden területén eldönthesse,

melyik a legjobb lépés.”


Idézet Paulo Coelho Élet című művéből.

Amennyiben úgy gondolja, hogy barátai ismerősei számára is hasznos információkat tartalmaznak a fentiek kérem ide kattintva küldje el ezen oldal linkjét számukra.

Mit jelent a felosztó-kirovó rendszer és miért nem jelent kellő biztonságot a jövő nyugdíjasainak?

Egy olyan nyugdíjfinanszírozási szisztéma, ahol az éppen kifizethető javakat az „eltartók” és „eltartottak” egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Ez milyen problémát okoz? A Bismarck által megalkotott rendszer jó egy évszázaddal korábban még működőképesnek bizonyult, hiszen abban az időben egy „eltartottra” (nyugdíjasra) három-négy „eltartó” azaz munkavállaló jutott. Könnyen belátható, hogy a rendszer így biztonságosan működött. Ám ez az arány az elmúlt évtizedekben megfordult és tovább romlik: miközben ugrásszerűen csökken a TB járulékot fizető munkavállalók száma, addig a másik oldalon a megnövekedett átlagéletkornak köszönhetően jelentősen növekszik a nyugdíjasok száma. Az elkövetkezendő években, évtizedekben ez a helyzet tovább fog romlani, hiszen az a tényező - az élve születések száma - amely ezt pozitív irányba tudná befolyásolni, szintén csökken. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nyugdíjkorú állampolgárok nem kapnak majd nyugdíjat, de annak emberi léthez méltó nagyságrendje már erőteljesen megkérdőjelezhető. Másik nagy problémája ennek a rendszernek a befektetés, tőkegyűjtés teljes hiánya. Ugyanis a munkavállalók által fizetett járulékok a másik oldalon tulajdonképpen azonnal kifizetésre kerülnek az aktuális nyugdíjasoknak. Ezért nem rendelkezik a TB megfelelő szintű tőketartalékokkal, amellyel áthidalható lenne a fentiekben leírt probléma.

A témáról bővebben itt olvashat.

Amennyiben úgy gondolja, hogy barátai ismerősei számára is hasznos információkat tartalmaznak a fentiek kérem ide kattintva küldje el ezen oldal linkjét számukra.

Ügyfelek véleményei